Boldogságfalva ott van ahol testi-lelki egységben és harmóniában élünk önmagunkkal, minden egyes élőlénnyel és a természettel.

(kanálforradalmár)

Hol rontottam el?

Férfi: Hol rontottam el Mester? Mester: Mindenhol fiam! F: Az hogy lehet, úgy érted mindent rosszul csináltam? Az nem lehet, én megtettem mindent. M: Nem fiam, te tettél, de épp a “mindent– nem tetted meg! F: Hogy érted ezt? M: Anyát akartál, fiam, megkaptad! Mond mit jelent szerinted az hogy anya? F: Hát…, aki elvégzi a háztartást,... Olvass tovább

A fiú, akinek béke volt a szí­vében

A fiú, akinek béke volt a szí­vében A fiú, akinek béke volt a szí­vében, egy nagyvárosban élt. Egy szép nyári nap, ahogy lassan bandukolt az utcán, egy keservesen zokogó kisfiúra lett figyelmes. – Hát te miért sí­rsz?- kérdezte tőle. – Kilökték a kezemből a fagyimat. – szipogta a kisfiú, és a lába elé mutatott, ahol az aszfalton... Olvass tovább

A kalitka

George Thomas lelkipásztor húsvét reggelén, amikor a zsúfolt templomban felment a szószékre, egy régi, rozsdás, rozoga madárkalitkát vitt magával és letette a szószék párkányára. Persze mindenki meglepődve nézte és kí­váncsian várta, mi fog itt történni. A prédikáció í­gy kezdődött: “Amikor tegnap végigmentem az utcán, szembe jött velem egy... Olvass tovább

Tisztí­tott ví­z

Egy napon Buddha néhány követőjével átsétált egyik városból a másikba. Útközben egy tó mellett haladtak el. Megálltak, hogy kicsit megpihenjenek, és Buddha megkérte az egyik taní­tványát, hogy hozzon neki egy kis vizet a tóból. A taní­tvány elsétált a tóhoz. Amint odaért, észrevette, hogy néhány ember ruhát mosott a ví­z partján, ám ugyanebben a... Olvass tovább

Tedd le a pohár vizet

Egy pszichológus sétálgat körbe a teremben, miközben a stresszkezelésről beszélt a hallgatóságnak. Amikor felemelt egy ví­zzel teli poharat, mindenki várta, hogy a “félig teli vagy félig üres” kérdést teszi fel. Erre Ő mosolyogva megkérdezte: “Milyen nehéz ez a pohár ví­z?” Különböző válaszok érkeztek a hallgatóságtól a... Olvass tovább

Néha úgy érzem …

Néha úgy érzem, idegen lény vagyok, amire nincs földi magyarázat. Lehet bár emberi formám, felegyenesedve járok, hüvelyujjam befelé áll, de elmém megzavarodott. Olyan vagyok, mint egy mondat kiegészí­tése egy szigorúan pontozott világban. Körülöttem a világ olyan nekem, mint egy őrült közös álom. Az emberek vég nélküli özöne, mint a hangyaboly... Olvass tovább

Örökség

“Egy fiatalember elherdálta az egész örökségét. Ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, mikor már nem volt egy vasa sem, észrevette, hogy barátai sincsenek már. Kétségbeesésében felkereste a Mestert, és azt kérdezte: – Mi lesz velem Mester? Se pénzem, se barátom. – Ne izgulj, fiam. Jegyezd meg, amit mondok: Minden jóra fog fordulni ismét.... Olvass tovább