Tisztított víz
Egy napon Buddha néhány követőjével átsétált egyik városból a másikba.
Útközben egy tó mellett haladtak el. Megálltak, hogy kicsit megpihenjenek, és Buddha megkérte az egyik tanítványát, hogy hozzon neki egy kis vizet a tóból.
A tanítvány elsétált a tóhoz. Amint odaért, észrevette, hogy néhány ember ruhát mosott a víz partján, ám ugyanebben a pillanatban egy tulok csorda kezdett átvonulni a tavon.
Ennek eredményeképpen a víz nagyon saras lett. A tanítvány ezt gondolta magában:
“Hogyan is vihetnék ilyen sáros vizet Buddhának inni!”
Visszatért a többiekhez és ezt mondta Buddhának:
“A víz a tóban nagyon saras. Nem hiszem, hogy iható.”
Egy kis idő múlva Buddha ismét megkérte tanítványt, hogy menjen el a tóhoz és hozzon neki vizet.
A tanítvány engedelmesen visszament hát a tóhoz. Ezúttal úgy látta, hogy a sár leülepedett és a víz tiszta volt, így összegyűjtötte egy edénybe és vitt belőle Buddhának.
Buddha a vízre nézett, majd felnézett a tanítványra és így szólt.
“Látod kitisztítottad a vizet. Hagytad, hogy a sár magától leülepedjen.”
__________ . __________
“Ugyanez vonatkozik az elmére is. Amikor zaklatott, hagyd, hogy úgy legyen. Adj neki egy kis időt és magától megnyugszik.”
