Megértettem a prédikációt!

A lelkész felkeresett egy parasztembert, a közösségük egyik tagját, aki többszörös szerencsétlenség miatt – nagyon elkeseredett – és sorsa ellen hadakozva a hétvégi összejövetelekre sem járt el.

A férfi szótlanul fogadta a látogatót. Szótlanul ültek mindketten a kandalló előtt. A kandallóban bükkfa hasábok lobogtak. Egy kis idő múlva a lelkész kezébe vette a csípővasat, és szó nélkül kivett egy égő fahasábot a tűzből és a kandalló előtti kőlapra helyezte. A hasáb füstölgött, izzott egy darabig s azután kezdett kialudni. A két férfi még jó ideig ült szótlanul egymás mellett. A parasztember hirtelen megrázkódott, felállt, kezet nyújtott a testvérnek és így szólt:

Megértettem a prédikációt. – Ami nem marad a tűzben, a közösben az nem sokáig ég, nem lángol tovább, hanem hamarosan kialszik – elhidegül. Ezután mindig ott leszek!